Konferenciahírek

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a konferencia kísérőrendezvényeként kerül lebonyolításra a MTA Tájföldrajzi Albizottság következő ülése, melynek időpontja és helyszíne:

2024. szeptember 5. (csütörtök) 17:00-17:30 óra, MATE, Tudástranszfer Központ 9. sz. előadó

 

Napirendi pontok:

1. IALE-tagság (The International Association for Landscape Ecology) és a magyar IALE-bizottság létesítésének előnyei, adminisztrációs követelményei
   Előterjesztő: Dr. Centeri Csaba
2. A Szádeczky Kardoss Elemér Díj 2024 évi felhívásának ismertetése
   Előterjesztő: Dr. Túri Zoltán
3. Egyebek
   Előterjesztő: Dr. Szilassi Péter

 

Megjelenésükre számítunk.

Üdvözlettel:

A konferenciánkat támogató GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt (teljes címe: „Pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával”) fő célja a gyepes élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése, mely megvalósítása során szakpolitikai eszközök kidolgozása, terepi beavatkozások illetve szemléletformáló tevékenységek egyaránt szerepelnek a feladatok között.

A projekttel kapcsolatban a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és projektpartnerei ötödik alkalommal hirdették meg a gyepes élőhelyek értékeinek bemutatását, népszerűsítését célzó fotópályázatukat. A fotópályázat célja felhívni a figyelmet a gyepek szépségére és sokszínűségére, valamint a megőrzésükhöz szükséges emberekre és helyi, hagyományos ökológiai tudásukra, így a mostani kiírásban tájképek készítése, valamint a gyepekhez kötődő pásztorélet bemutatása a pályázók feladata. A témának az is aktualitást ad, hogy az ENSZ 2026-ot a legelők és pásztorok nemzetközi évének nyilvánította – ehhez is kívánnak csatlakozni a szervezők a meghirdetett kategóriával.

A GRASSLAND-HU LIFE projekt a konferencia ideje alatt egy fotókiállítás keretében mutatja be a korábbi pályázatok díjnyertes képeit.

1. Indulás

Helye: MATE Tudástranszfer Központ
Időpont: szeptember 6., 14:15

2. Állomás

Helye: Hévízgyörk, vasútállomás, löszfal
Időpont: 14:45
Program: Lösz-paleotalaj sorozatok, mint a múlt klímaváltozásainak leltárai - paleoklimatológiai és őskörnyezeti proxy-k

• A 2,58 millió évvel ezelőtt kezdődött negyedidőszakot különböző amplitúdójú oszcilláció során bekövetkező fokozatos lehűlés jellemzi.
• A Kárpát-medencében a glaciálisok, stadiálisok során voltak kedvezőek a feltételek a löszképződésre Ezzel szemben a felmelegedési periódusok (interglaciálisok, interstadiálisok) a talajképződési folyamatok számára kínálnak kedvezőbb feltételeket, melyek során talajok (a feltárásokban paleotalajokként, vagy paleotalaj komplexumokként figyelhetőek meg, míg a gyengébb talajosodási periódusok humuszos horizontként jelentkezhetnek) képződésére nyílik mód.
• A terepen jól azonosítható paleotalaj rétegek és löszkötegek megléte már önmagában információval szolgál az egykori éghajlati viszonyokra, környezetre. Marker horizontként szolgálhatnak a lösz-paleotalaj sorozatokban előforduló tefrarétegek is.
• A tefrarétegek vulkánkitörés során képződő, majd távolabb leülepedő vulkáni hamut tartalmazó rétegek. A különböző, egymástól akár távoli feltárásokban azonosított, ugyanahhoz a kitöréshez köthető tefraréteg fix pontot jelenthet az adott lösz-paleotalaj rétegsorok korolásánál. Hévízgyörkön a feltárásban megfigyelhető alsó paleotalaj komplexum alatti löszben azonosítható a Kárpát-medencében több feltárásban is megfigyelhető úgynevezett Bagi tefra, mely egy valószínűleg a Campaniai vulkáni provinciában található tűzhányó körülbelül 350 ezer évvel ezelőtti kitöréséhez köthető. A Bagi tefra Hévízgyörkön a terepen is megfigyelhető.

3. Állomás

Helye: Hévízgyörk, forrás + Szt. Márton, avagy a hévízgyörki Öreg-templom
Időpont: 15:45
Program: Templom megtekintése

• Az Árpád-házi királyok idején felépült első, kis, félköríves szentélyzáródású templomot hamar kinőte a növekedő lakosság.
• Lebontásával egy időben, a XIII-XIV. század fordulóján elkezdték építeni az új, nagyobb, egyenes szentélyzáródású templomot, amelyet ma is láthatunk (későromán, román és a gótikus stílusjegyeket is magán viseli).
• A templom tornyát a XIV-XV. században emelték.
• 1472: a középkori templomot ekkor említik először, védőszentje Szent Péter volt,
• 1600-ban már fönnállt a faluban a reformátusok anyaegyháza és 1653-ban a templom még mindig református kézben van, ami miatt a katolikusok panaszt emeltek,
• 1666-ban már a katolikusok tulajdonában van, tizedüket püspöki engedéllyel már a templomukra fordították.
• 1724: a toronysisakot villámcsapás érte,
• 1746: a templom állapotának leírásakor védőszentjeként már Szent Mártont említik,
• 1747: a Grassalkovich uradalom része lesz, a templomot barokk stílusban átépíttette, megnagyobbították az ablakokat, a déli kaput befalazták, a belső is díszesebb lett.
• 1771: újabb villámcsapás, a leomlott rész pótlásáról Grassalkovich özvegye, Klobusiczky Teréz intézkedett; az ekkori, téglából készült pótlás ma is látható.
• 1772: följegyezték a karbantartás hiányosságát (nedves falak, rothadó gerendák).
• 1924. május 9: nagy vihar volt, amelyben a templom úgy megrongálódott, hogy abban istentisztelet nem lehetett tartani. Ekkor a hívek új templom építésére szánták el magukat, ahol a régi templom köveit szerették volna fölhasználni. Szerencsére erre nem került sor.
• 1945: szétágyúzták, állapota folyamatosan romlott,
• 1958: a megye műemlékeit összefoglaló topográfia romként tárgyalja,
• 1985-88: a műemlékvédelem régészeti feltárással indította a helyreállítást. A templom körüli temetőben huszonhat középkorin kívül két szarmata kori sír keltette fel a régészek érdeklődését. A szarmata kori, II-III. századi sírok annak köszönhették fennmaradásukat, hogy a mai templom előtti templom alapfalai között feküdtek, így azok megvédték őket. A sírok tájolása eltér a szokásostól. A női sírban gyöngyöket, Rómában faragott ládikát és egy görög városból eredeztethető lila üvegkancsót; a férfi sírban pedig fegyvereket, illetve a szarmata sírokra nem jellemző módon, lószerszámokat találtak.
• 1987-1988: műemléki helyreállítás, a későromán állapotot próbálták helyreállítani, de megőrizték a későbbi értékes stílusjegyeket is, pl. megmaradt a tornyot a bejárat felől díszítő barokk kőkeret. Kibontották azonban a barokk átépítéskor befalazott déli bejáratot. A vörös homokkőből készült keresztelő medence is későromán korú; csakúgy, mint a szépen helyreállított freskótöredékek.

4. Állomás

Helye: Galgahévíz, láprét
Időpont: 16:45
Program: A láprét megtekintése

• A láprét a Galga folyó egykori lefűződött medrében található.
• Sok hazai lápréthez hasonlóan a szárazodás miatt és antropogén hatásra (mezőgazdasági tevékenységek) történő szukcessziós folyamatok felgyorsulásának elszenvedője.
• A vízrendezésnek köszönhetően a vízutánpótlást biztosító Sósi-patak medrét kiegyenesítették, így a vízutánpótlás potenciális forrása messzire került, csak kis része jut ide az egykor itt lefolyó vizeknek.
• Mindentől függetlenül számos védett természeti érték található a területen, 1000-nél több szibériai nőszirom virít tavasszal, felbukkannak a fehér zászpák, a mocsári nőszőfüvek és aki jobban beleveti magát a terület felkutatásába, rostostövű sással is találkozhat.
• Őszre a nőszirmokat felváltja a kornistárnics, ismét kék színű virághímet találunk a lápréten.
• Sajnos az ismétlődő égetések hatására a korábban nagy „tömegben” előforduló törpeegér eltűnt a területről.
• A vízutánpótlást a Sósi-patakon épített zsilippel, és a víz ideterelésével próbálják megoldani, egyelőre még kisebb, mint nagyobb sikerrel.
• A szukcessziós folyamatok lassítását, a kevésbé kívánatos fajok visszaszorítását nehezíti a nagy egyedszámú védett növények virágzása, a zsombékoló sásos foltok, és a tavasztól őszig itt fészkelő madarak jelenléte.

5. Érkezés

Helye: MATE Tudástranszfer Központ
Időpont: 18:15

Az időpontok közelítő értékek, a létszámtól, az érdeklődéstől és az időjárástól függően változhatnak.