Utolsó frissítés: 2024 augusztus 26.

AZ AFRIKAI SERTÉSPESTIS ELLENI VAKCINÁK

ÚJ TECHNOLÓGIÁI

H2020 VAX4ASF projekt

 

A VAX4ASF célja, hogy a legkorszerűbb platformot fejlessze ki a házisertések és a vaddisznók számára egyaránt célzott, rendkívül hatékony és biztonságos ASFV (ASF vírus) elleni vakcinák előállítására. Ezeket a vakcinajelölteket egy olyan innovatív és robusztus vakcinaplatform alapján tervezik meg, amely garantálja az immunvédelmet az Európában keringő különböző ASFV-változatokkal szemben, miközben elkerüli a hagyományos élő attenuált vakcinaplatformok használata során felmerülő biztonsági aggályokat. A vakcinajelöltek hatékonyan indukálják a veleszületett immunválaszt a megfelelő adaptív immunitással együtt. Ezen túlmenően a kiváltott immunitás lehetővé teszi a vakcinázott és a fertőzött állatok megkülönböztetését, amit a projekt keretében kifejlesztett kiegészítő DIVA-tesztekkel ellenőriznek. Tekintettel az ASFV genom összetettségére és az ASFV-vel szembeni immunválaszban szerepet játszó mechanizmusok még mindig nem teljes körű ismeretére, a VAX4ASF célja a vírus molekuláris mechanizmusainak és a gazdaszervezettel való kölcsönhatásának további megértése. A kifejlesztett platform felhasználható az újonnan szerzett ismereteken alapuló új mutációk bevezetésére, amelyek lehetővé teszik a vakcina prototípusok hatékonyságának és keresztvédelmének javítását. A VAX4ASF különböző matematikai modellek segítségével új vírusjárványtani modelleket és ellenőrzési stratégiákat fog biztosítani, amelyek az ASFV átvitelének jobb megértéséhez vezetnek a vadon élő és a háziállatok közötti határterületen. Ily módon innovatív szakpolitikák és stratégiák születnek az ASFV ellenőrzésére és kezelésére, hogy a projektben részt vevő kulcsfontosságú érdekelt felek (gazdálkodók, vadon élő állatokkal foglalkozó vezetők, állatorvosok, vadászok, politikai döntéshozók...) folyamatos bevonásával kiemelkedő hatást érjenek el, ami mélyreható hatást gyakorol az állategészségügyre és a világgazdaságra. A projekt az innovatív állat-egészségügyi vakcinák vezető fejlesztői és az ASP területének legmagasabb szintű nemzetközi szakértői, köztük európai, amerikai és kenyai partnerek közötti szilárd együttműködésre támaszkodik e kihívás megvalósítása érdekében.

 

 

 

 

Az ASFV interfész terjedési dinamikája: A WBVR által kifejlesztett korábbi "Transmission Kernel modellt" fogják használni az ASFV átviteli dinamikájának tanulmányozására különböző járványügyi körülmények között. E célból a modellt különböző magyarországi (IWMNC), lengyelországi (NVRI) és romániai (ULST) ASFV-járványok adataira illesztik. Ezek a járványok a vaddisznók és a házisertések közötti átvitel szintjében különböztek, a magyarországi járványok a vaddisznók közötti átvitelre korlátozódtak, a lengyelországi járványok a vaddisznókon kívül az ipari sertéstartó gazdaságok jelentős részét is érintették a gazdaságok közötti átvitel eredményeként, a romániai járvány pedig számos szabadtartású (háztáji) sertéstartó gazdaságot érintett. A VAX4ASF a transzmissziós-magmintamodellt e három partnerországból származó (összegyűjtött és elemzésre előkészített adatokra fogja illeszteni.
A vaddisznóknál végrehajtott védekezési intézkedések hatékonysága és a vaddisznó és a háziállatok közötti átvitel kockázata: Az IWMNC a Magyar Vadgazdálkodási Adatbázis (OVA) révén hozzáfér a vaddisznóállomány és a vadászatok adataihoz a vadgazdálkodási egységek szintjén (n=1450). Ez a hosszú távú adatbázis lehetővé teszi az ASFV terjedésének elemzését a magyarországi vaddisznóállományon belül, ahol eddig csak vaddisznófertőzéseket jelentettek. Ezen túlmenően ezek az időbeli adatok tartalmaznak adatokat a fertőzési tendenciákról a populáció sűrűségének csökkentésére irányuló intézkedések (pl. a vaddisznók nagyszabású és intenzív kilövése) végrehajtása után. Ezért a transzmissziós kernel-modellt arra fogják használni, hogy értékeljék ezen intézkedések hatását és hatékonyságát az ASFV tér-időbeli terjedésére. Az ASFV eddig csak a vaddisznóállományokat érintette Magyarországon, ez lehetőséget ad arra, hogy megpróbáljuk azonosítani azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak a vaddisznóról a házisertésre történő átvitel kockázatának csökkentéséhez. Az MATE VTI a házisertéstartó gazdaságokban elvégzendő kameracsapdás megfigyelések alapján longitudinális terepvizsgálatokat fog végezni. A VTI már két előzetes vizsgálatot végzett két házisertéstelepen, és korlátozott mértékű vaddisznó-háztartási sertés interakciókat figyelt meg (ENETWILD előkészületben). Az eredmények reprezentativitásának és az ASFV-fertőzés kockázati/védő tényezőinek azonosítására szolgáló erejének növelése érdekében ezeket a vizsgálatokat legalább négy új sertéstelepen fogják elvégezni olyan területeken, ahol a vaddisznók sűrűsége magas. Ennek a részfeladatnak az eredményei becslésekkel szolgálnak a vaddisznók ASFV elleni védekezésre irányuló intézkedések hatékonyságáról, valamint a vaddisznó- és házisertéspopulációk közötti kapcsolatot növelő/csökkentő tényezők megértéséről.

További információ a projektről itt.

 

A 2020-2.-1.1-ED-2023-00248 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2020-2.-1.1-ED pályázati program finanszírozásában valósult meg.