A vadászati célú etetőhelyek természetes élőhelyekre gyakorolt hatásainak vizsgálata

Menü megjelenítése

Menü
- A Budapesti Agglomeráció településeinek kapcsolati vizsgálata térségi központ jellegre különböző indikátorok mentén - A házimacska hatása az európai vadmacska hazai populációjára - A vaddisznó hatásának vizsgálata gyepes területeken - Az aranysakál vadgazdálkodási és természetvédelmi szerepe - Bodobácstaxonómia - DAAMBA - Régészeti talaj- és növénytani módszerek integrált alkalmazása bronzkori települések háztartás régészeti kutatásában - Dekompozíciós vizsgálatok - Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium - Fitolitok szerepe a környezetrekonstrukciós vizsgálatokban - Földigiliszták hatása a talajra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra védett természeti és művelt területeken - Idegenhonos inváziós fafajok terjedésének leíró és ökológiai vizsgálata - Inváziós növényevő fajok vizsgálata - Inváziós ragadozófajok elterjedésének és hatásának vizsgálata - Magyarország poloskafaunája - Megporzó szervezetek (elsősorban méhek) biológiája, ökológiája, természetvédelme - Megújuló energiákat hasznosító technológiák környezeti és természeti hatásai - Mikroműanyagok toxikus hatásai - Nagyragadozó fajok szerepe - Nematológiai diagnosztika - Növényi populációbiológia - Országos Erdei Szalonka Monitoring Program - Országos Vadgazdálkodási Adattár - Ökoszisztéma-szolgáltatások - Talajökológia - Talajökotoxikológia - Talajzoológia - Tanszéki részvétel a FLOTT - Folyó, táj és település a középkorban projektben - Természetvédelmi botanika - A vadászati célú etetőhelyek természetes élőhelyekre gyakorolt hatásainak vizsgálata - Vadetetés hatékonyságának vizsgálata - Vadhatás vizsgálatok, vadkárok kialakulásának vizsgálata - Viselkedésökológia, Madár-monitoring - Védett növényfajok felmérése felhagyott szőlőterületeken - YMPACT - The Yamnaya Impact on Preshistoric Europe - Our Arrival to Central Europe (Visegrad Fund project) - Erdőssztyeppek növényzetének természetvédelmi célú vizsgálata különböző tér- és időléptékben

A vadászati célú etetőhelyek természetes élőhelyekre gyakorolt hatásainak vizsgálata

Utolsó frissítés: 2024 február 27.

A vadászati célú etetőhelyek természetes élőhelyekre gyakorolt hatásainak vizsgálata

A vadtakarmányozás hatásait széles körben kutatták már, de többségében a téli kiegészítő táplálás hatásait, s főként az állatpopulációk változásait vizsgálták, a vegetáció kevés figyelmet kapott eddig. Hazánkban a vadászati célú etetőhelyek, az ún. szórók a leginkább elterjedtek, melyek napjainkban egyre nagyobb természetvédelmi problémát okoznak. A szennyezett etetőanyagokkal behordott gyommagvak, a fokozott túrás, taposás, a tápanyaghozzáadás, az emberi és állati magterjesztés hatásai gyomfajok és inváziós fajok terjedési pontjaivá teszik ezeket a helyeket, ami a klímaváltozás negatív folyamataival együttesen jelentős fenyegetést jelent a hazai védett területekre. A kutatás célja ezen vadászati létesítmények természetes élőhelyekre gyakorolt hatásainak, valamint a szórók kistáji-táji szintű változásokban, inváziós folyamatokban betöltött szerepének vizsgálata.

Résztvevő kutatók:
Prof. Dr. Czóbel Szilárd
Miskolczi Noémi (TV BSc hallgató)
Dr. Saláta Dénes   https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10029070
Dr. Házi Judit