Mikroműanyagok toxikus hatásai

Menü megjelenítése

Menü
- A Budapesti Agglomeráció településeinek kapcsolati vizsgálata térségi központ jellegre különböző indikátorok mentén - A házimacska hatása az európai vadmacska hazai populációjára - A vaddisznó hatásának vizsgálata gyepes területeken - Az aranysakál vadgazdálkodási és természetvédelmi szerepe - Bodobácstaxonómia - DAAMBA - Régészeti talaj- és növénytani módszerek integrált alkalmazása bronzkori települések háztartás régészeti kutatásában - Dekompozíciós vizsgálatok - Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium - Fitolitok szerepe a környezetrekonstrukciós vizsgálatokban - Földigiliszták hatása a talajra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra védett természeti és művelt területeken - Idegenhonos inváziós fafajok terjedésének leíró és ökológiai vizsgálata - Inváziós növényevő fajok vizsgálata - Inváziós ragadozófajok elterjedésének és hatásának vizsgálata - Magyarország poloskafaunája - Megporzó szervezetek (elsősorban méhek) biológiája, ökológiája, természetvédelme - Megújuló energiákat hasznosító technológiák környezeti és természeti hatásai - Mikroműanyagok toxikus hatásai - Nagyragadozó fajok szerepe - Nematológiai diagnosztika - Növényi populációbiológia - Országos Erdei Szalonka Monitoring Program - Országos Vadgazdálkodási Adattár - Ökoszisztéma-szolgáltatások - Talajökológia - Talajökotoxikológia - Talajzoológia - Tanszéki részvétel a FLOTT - Folyó, táj és település a középkorban projektben - Természetvédelmi botanika - A vadászati célú etetőhelyek természetes élőhelyekre gyakorolt hatásainak vizsgálata - Vadetetés hatékonyságának vizsgálata - Vadhatás vizsgálatok, vadkárok kialakulásának vizsgálata - Viselkedésökológia, Madár-monitoring - Védett növényfajok felmérése felhagyott szőlőterületeken - YMPACT - The Yamnaya Impact on Preshistoric Europe - Our Arrival to Central Europe (Visegrad Fund project) - Erdőssztyeppek növényzetének természetvédelmi célú vizsgálata különböző tér- és időléptékben

Mikroműanyagok toxikus hatásai

Utolsó frissítés: 2024 február 26.

Mikroműanyagok toxikus hatásai 


Az 0,1 - 5000 µm mérettartományba eső hulladékból, használati tárgyakból fragmentálódott (másodlagos) vagy tudatosan ilyen méretre készített (elsődleges) műanyagrészecskéket mikroműanyagoknak nevezzük. A környezetbe jutott mennyiségük napjainkban egyre nő, ezért globális aggodalomra adnak okot. A rossz mezőgazdasági gyakorlat és a szennyezett víz, szennyvíziszap-kezelés miatt, a talaj sokkal inkább szennyezett a mikroműanyag-részecskékkel, mint maguk a természetes vizek. A mikroműanyag részecskék önmagukban is szignifikánsan csökkenthetik a túlélést, a testméretet és a reprodukciót. A felületükön adszorbeálódott xenobiotikumok viszont megváltoztathatják a felvételt, a bioakkumulációt és ezáltal a toxikus hatásokat is. Azáltal, hogy fényt derítünk a mikroműanyagok felületére adszorbeálódott vegyianyagok hatására szélesebb képet kapunk a környezetben ténylegesen lezajló folyamatokról és ezáltal felkészülhetünk a lehetséges megelőzési és remediálási módszerekre.

Résztvevő kutatók:
Dr. Kiss Lola Virág       https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10051622
Dr. Seres Anikó           https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10022982
Dr. Nagy Péter            https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10000183